Nélkülözhetetlen női témák

Miért NE béküljünk ki az exünkkel?

Se vele, se nélküle kapcsolatok...

2015. október 07. - Rossi Judit

Az egyik legnehezebb dolog a szakítás, olyannyira, hogy sokaknak annyira nem megy, hogy visszatérnek volt párjukhoz különböző okokból.

A szakításnál többnyire nem a szívünkkel, hanem az agyunkkal döntünk. Olykor azonban miután véget vetettünk egy kapcsolatnak, ismét felerősödnek az érzelmek, így hajlamosak vagyunk újra a szívünkre hallgatni és visszatáncolni az exhez.

Mi az ok? Általában még mindig látjuk az esélyt arra, hogy lehet valami a kapcsolatból. Hajlandóak vagyunk hinni abban, hogy a rossz dolgok megváltoznak és minden jóra fordul, sokszor azonban ez nem következik be. Az emlékek is képesek megviccelni, hiszen miután túl vagyunk a szakításon elkezd járni az agyunk. Lehet mégsem volt olyan rossz? Hiszen annyira jól megvoltunk egymással és boldogok voltunk.  Ez pedig már elengedő lehet ahhoz, hogy újrakezdjétek. Talán a legnyomósabb érv, hogy ha még mindig maradt érzelem, akkor a legnehezebb ellenállni az exnek.

Valószínűleg rengeteg olyan szép emlékünk van vele, amit talán mással soha nem fogunk átélni. Felidéződhet bennünk a kapcsolat számos szép emléke és még az is megfordulhat a fejünkben, hogy ismét vele kellene lenni. Én azt mondom, hogy ITT kell megállnunk egy pillanatra és elgondolkodnunk. Emlékezz csak vissza, nem hiába nem vagytok együtt! Volt valami, ami miatt nem stimmelt köztetek az egész, és ezek a dolgok általában olyan jellegűek, amelyek később sem változnak. Gondolkozz, mielőtt belesétálnál a csapdába!

Akárki is mondta ki a végleges nemet, akkor is fel- és feltűnhet az életedben a volt párod, akár akarod, akár nem. Ha te szakítottál, akkor könnyen lehet, hogy még mindig szeret és szeretne visszakapni. Ne higgy a szép szavaknak és a kedves érintéseknek, hiszen egyszer már meghoztad ezt a véglegesnek szánt döntést. Idézd fel, hogy miért is döntöttél úgy, hogy nélküle folytatod. Valószínűleg a szakítást kiváltó ok még mindig megvan, így nem érdemes belebonyolódnod újra, hiszen valószínűleg az egész csak megint megviselne mindkettőtöket.

Ha ő vetett véget a kapcsolatnak és mégis megkeres, akkor annak két oka lehet. Az egyik, hogy mégis te kellesz, hiszen csak te vagy az, akivel el tudná képzelni az életet. Fontos, hogy jól gondold meg, hiszen aki már egyszer fájdalmat okozott és eldobott, attól később sem biztos, hogy megbecsülést kapsz. Érdemes leülni és megbeszélni a dolgokat, továbbá tudatosítani vele, hogy ő hozta meg ezt a döntést, tehát viselje a következményeit. A másik ok az alkalmi kaland. Jobb, ha ezekbe nem mész bele, mert ha az ő részéről játék, a te részedről pedig újabb reménykedés, akkor egy ilyen csak feltépné a sebeidet. Inkább kedvesen, de határozottan utasítsd el a közeledését, mert ha nem kellettél egészen, akkor ne kelljen egy részed sem, hiszen minden együtt jár.

Ha szépen váltatok el, és sikerült feldolgozni a szakítást, akkor akár barátok is lehettek. Tudnod kell, hogy előfordulhat, hogy állandóan csak sérteget és manipulál, akkor jobb, ha örökre elfelejted. Persze, tudjuk, hogy fájó olyantól elszakadni, aki valaha mindent jelentett, mégis meg kell tenned, hiszen  nem csupán az életedet keserítheti meg, de a következő kapcsolataidat is tönkreteheti. Ne hagyd, hogy az exed irányítsa az életed! Ha máshogy nem megy, számos beszélgetés és egyezkedés után sem, akkor érdemes megszakítanod vele minden kapcsolatot, és egy tiszta lappal végre új életet kezdhetsz.

837e29_465a6a38ec0f4e99a3e11e90973a6737.jpg

Ha egy kapcsolatnak vége szakad, elkeseredésünkben nem tudjuk, hogy mit tegyünk. Sírunk, szomorkodunk, majd pedig sokszor eldöntjük, hogy visszaszerezzük volt kedvesünket. A módszereknek ilyenkor nincsenek határai: a féltékennyé tevéstől egészen a szexig, bármire képesek lehetünk. De biztosan ezt kell tennünk? 

jenny-friend-breakup-631x355.jpg

Miért megyünk vissza hozzá?! Ez valóban egy jó kérdés. Talán azért, mert még szeretjük, talán azért, mert rosszul érezzük magunkat egyedül, esetleg azért, mert nála tudjuk, mire számíthatunk. Az is lehet azonban, hogy fogalmunk sincs. Csak egyszerűen szükségünk van rá. Ilyenek vagyunk, sokszor az kell, amit már elveszítettünk. Az is megeshet, hogy csak véletlenül futunk össze egy mámoros éjszakán, és egymásba gabalyodunk. A körülmények szinte nem is számítanak, inkább az eredmény. Ismét ágyba bújtunk az exünkkel. 

De tényleg ezt akartuk? Az exünkkel újra ágyba kerülni egyedül a szexualitás részéről jó. Érzelmi és lelki részről viszont egyáltalán nem. Alapvetően érzelmes lények vagyunk, az intim pillanatok pedig még közelebb tudnak minket hozni egy másik emberhez, főleg egy olyanhoz, akibe valaha szerelmesek voltunk. Abban pedig soha nem lehetünk biztosak, hogy el tudtuk választani az érzéseket a testiségtől. A szexszel feltéphetjük a régi sebeket, előhozhatjuk eddig elfelejtett fájdalmainkat és problémáinkat.

Mindig, minden kapcsolatomat - ideértve a házasságomat is - végérvényesen zártam le, talán magamat védve, hogy ne fájjon ha beszélünk, ha találkozunk. Blogírásom kezdetét is jelentő, 7 éves kapcsolatom zárása valahogy más lett, barátok maradtunk, a mai napig. Mindent megbeszélünk és őszintén örülünk egymás boldogságának!

…és azt hiszem, hogy azóta már legjobb barátom lett…

 

A bejegyzés trackback címe:

http://noikozpont.blog.hu/api/trackback/id/tr437928034

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Lacccc01 2015.10.08. 12:20:33

Jól összeszedett kis írás, ámde egy elvi tévedés van benne. Rögtön a gondolati folyam legalján. "és ezek a dolgok általában olyan jellegűek, amelyek később sem változnak" Nah ez az amiben nem lehetsz biztos soha. Hogy pontosabban fogalmazzak ebben sem lehetsz biztos és ennek az ellenkezőjében sem. És így van ez minden egyéb kapcsolattal is amiben két ember szerepel.
Így nem jelentheted ki, hogy visszamenni az ex-hez rossz döntés lenne, de azt sem hogy jó. Igazából azt kell megérteni, hogy nem létezik rossz döntés.

Gonda István 2015.10.08. 12:33:20

Az utolsó pár mondatot kivéve nekem úgy tűnik, mintha a szerző azt feltételezné, hogy életünk végéig nem válunk felnőtt személyiséggé, és a tinédzserek érzelmi szintjén maradunk.
Az emberek jelentős része életében többször szakít aktuális párjával és többször megcsalja a másikat. Akkor ezen miért akadunk ki úgy, mintha a világtörténelemben velünk történne ez meg először? Talán attól (is) vagyunk felnőttek, hogy amikor boldogok vagyunk valakivel, akkor is tisztában vagyunk vele, hogy ez az állapot vagy örökké tart vagy nem, és ha a nem verzió jön be, akkor sem történt semmi különös (ettől persze még aktuálisan fájhat a dolog, de a fájdalom is az élet természetes része). Épp ezért bárkivel lehet új kapcsolatot kezdeni, így az ex-el is. És innentől kezdve az agyalás, hogy elhagy-e majd újra vagy sem, okafogyott, mert vagy elhagy vagy nem.

Ádám Sándor 2015.10.08. 12:34:20

Márpedig változhatnak azok a dolgok, ami miatt szakítottatok....10-ből 2 sikeres lehet....

gakomisz 2015.10.08. 12:35:51

A kivételekhez tartozunk a párommal. Két év mindent elsöprő szerelem után szakítottunk, mind a ketten új életet kezdtünk, amiből neki még gyermeke is született. Eltelt 8 év ami alatt talán csak egyszer-kétszer találkoztunk futólag az utcán. 8 év múlva eljött hozzám, közölte hogy nincs mit tenni hiába győzködte magát, hogy lehet élni nélkülem is (Ő szakított velem annak idején), de még sem tud kiverni a fejéből. Lassan 20 éve házasok vagyunk a legnagyobb boldogságban!

sunblind 2015.10.08. 12:39:38

Jó poszt, csak kár hogy nem sorozat lett, mert aki fejben itt tart érzelmileg, az nem tud egyszerre ijjensokat elolvasni. <3 <3 <3 XOXOXO

Fot L' Mondó · http://fotelmondo.blog.hu/ 2015.10.08. 13:03:06

Alapvetően egyetértek a mondanivalóval. Bár ismerek olyan párt, ahol a 20-as éveikben a lány 2-szer is dobta a srácot (merthogy megtalálta a lelki társát - mindkétszer!) - nekünk haveroknak kellett a gyereket felmosnunk a padlóról mindkétszer - majd harmadszor is összejöttek és most is együtt vannak (házasok + 2 gyerek) a 40-es éveik elején... Bennem párszor, felmerült, hogy lehetséges-e ez? Lehet-e kutyából szalonna, vagy csak stratégiát váltott a lány és - most már - férj mellett találja meg rendszeresen a "lelki társait? ...
Mindenesetre, minden szakítás komoly bizalomvesztéssel jár, amit szerintem, nem lehet semmissé tenni... merthogy "nincs drágább ajándék a bizalomnál".
fotelmondo.blog.hu/2015/10/08/_ha_egyszer_becsapsz

kisvirag78 2015.10.08. 13:04:05

Valóban folytatni egy elszúrt kapcsolatot nem szabad, de új alapokon, újra kezdeni még csúnya válás után is lehet, és van is rá jó néhány szép példa. Ha van fontos motiváció (pl. közös gyerek, nagy szerelem, stb.), akkor az ember igenis saját magát képes megváltoztatni (a másikat nem, azt neki kell megtenni), és ezzel megszüntetni a korábban szakításhoz vezető okokat. Úgyhogy azért ezt is hozzá kéne tenni.
Egy megromlott kapcsolatot is meg lehet menteni, ha valaki őszintén akarja, az hasonló az új alapokon való újrakezdéshez.
Manapság könnyebb és megszokott dolog kidobni azt, ami meghibásodott, mint elemeire szedni, elemezni és megoldást keresni arra, hogyan lehetne megjavítani. Ismerősi körömből látom, hogy sok szétesett család kis segítséggel megmenthető lett volna, kicsit lejjebb véve az egót, a többiek boldogságát is figyelembe véve, és akik később belevágtak, újra boldogok tudtak lenni, és a gyerekeknek ez igenis sokat számított. Persze nyilván más egy tiniszerelem, és más tizenX év házasság és jópár közös gyerek, van amit egyszerűbb veszni hagyni, és van, amiért az utolsókig küzdeni kell.
Ezek alapján azt gondolom, általánosságban ilyen témákról nem érdemes semmit kinyilatkoztatni, minden eset más és más.

dr.oid · http://projectkronos.blog.hu 2015.10.08. 13:22:22

nem tudom miféle geeklények kódolták a nők agyát de sajátos humoruk volt és biztosan remekül szórakoztak a feladat megoldása közben..ellentétben velem aki abszolút férfiaggyal szigorúan logikai alapon próbálom megérteni viselkedésetek mozgatórugóit drága csajok..aztán mindig rájövök, hogy az intuíciók, ösztönös cselekedetek, empátia és hasonló metafizikus cselekmények jobban működnek a párkapcsolatban..kivéve amikor nem..most megyek pizzatésztát dagasztani..

Fot L' Mondó · http://fotelmondo.blog.hu/ 2015.10.08. 13:22:32

@kisvirag78: Szép-szép, de...
Az embernek van egy alapbeállítottsága, amelyhez hozzárendelődött egy energiaszint, amin elműködik. Az Univerzumban az energia a legdrágább kincs, így minden próbál a fenntartható energiaminimum elvén működni, ami kb. annyit tesz, hogy a számára még optimálisnak mondható működéshez rendeli hozzá a lehető legkisebb energiabefektetést... Az ember ugyanígy működik... Ha a saját energiaszintjéhez kapcsolódó működés/viselkedés/élet nem volt elegendő egy közös kapcsolat fenntartásához a NAGY SZERELEMMEL (pl.), akkor hiába változol meg, hogy újra összegyertek... az csak ideig-óráig működhet, mert Te onnantól emelt energiaszintet kell, hogy fenntarts, ami hosszútávon ellentmond a fenntartható energiaminimum törvényének, ergo, lassan visszasüllyedsz a saját szintedre (ezzel együtt a viselkedésed, hozzáállásod, szemléletmódod is), ami a szakításotokhoz vezetett... Vaaaagy, ha nem,akkor borzasztó pluszenergiákat kell beletenned folyamatosan a saját létedbe, melyeket valahonnan el kell vonnod... és "energiavámpír" leszel, amiért szépen lassan elkerülnek/elhagynak a ismerőseid/barátaid... hiszen belőlük nyered a szükséges pluszenergiákat, amit ők úgy éreznek, hogy lehúzod őket / fárasztó a közeledben lenniük...
... Summa summarum, a "megváltozom valaki kedvéért" nem működhet hosszú távon...

Köldök_szösz 2015.10.08. 13:25:10

@Gonda István: Nem "válunk felnőtt személyiséggé".
Szerintem ilyen nem is létezik. A felnőtt is ugyanolyan fájdalmakat, vágyakat érez csak nem adhat ezeknek utat meg hangot mert Ő már felnőtt. Folyamatos önmegtartóztatás meg takarózás. De muszáj. Nyilván ha nem mennék be a munkahelyemre pörögni mert éppen kvára ki vagyok lelkileg akkor kirúgnának és nem lenni mit ennem, hol laknom stb. Szóval muszáj "érettnek" lenni de azért ugyanolyan sebezhető, összezavarható, érzékeny mindenki mint egy kamasz csak ha életképes akar lenni a társadalomban akkor meg kell tartóztatnia magát és a szabályok szerint játszani.
Aztán hogy ennek mi a vége, ki hol és mivel próbálja titokban foltozni a lelki sebeit az más kérdés.

Publicista 2015.10.08. 14:25:02

Ez egy igazi szemét,nem nevezném írásnak.Valószínűleg valami ronda,puhos vénlány fiktív próbálkozása,aki egy óvodás szellemi,fogalmazási és értelmi mételyében fetreng.10/-1

kisvirag78 2015.10.08. 17:11:09

@Fot L' Mondó: Okos ember tanul a hibáiból, és változtat. Akkor is, amikor új kapcsolatba lép, mert nem akarja újra ugyanazt a hibát elkövetni, akkor is, amikor túljut egy nagyobb konfliktuson és helyrehozza a meglévő kapcsolatát. És ettől nem válik energiavámpírrá. Elég sokszor csak annyit változtatni, hogy kedvesebb hangnemben kell szólni az esetleges banális problémákért, mint az odaégett rántotta vagy eldobált koszos zokni, és máris feleződik a konfliktusok száma. Ha ez az ára annak, hogy ne egy idegen nevelje fel a közös gyerekedet a párod helyett, vagy annak új társaként, talán nem is akkora nagy érte az ár... Kérdés, ki az ex. Ha van közös gyerek, nagyon más a szitu. Aki semmin nem változtat, az a következő kapcsolatát is ugyanúgy elszúrja.

Gonda István 2015.10.08. 22:17:32

@TrójaiVasParipa: " A felnőtt ... nem adhat ezeknek utat meg hangot mert Ő már felnőtt. Folyamatos önmegtartóztatás meg takarózás. De muszáj."
Azt hiszem értem amit írsz, csak épp fordítva gondolom. Pont attól (is) vagyok felnőtt, hogy nem önmegtartóztatásnak, kellnek, muszájnak, kényszernek élem meg ezeket a felnőtt dolgokat, hanem szabad akaratomból akarok felnőtt lenni, és ennek megfelelően létezni.

sárgatulipánok 2015.10.10. 22:09:25

Szerintem ezt a kérdést sem lehet kategorikusan egy sablonra ráhúzni. Én hiszek a karmikus egybetartozásban. Ha két embert egyszer az égiek egymásmellé rendelt, akkor mindig visszatalálnak egymáshoz, még ha valamelyik fél úgy gondolja, hogy talán boldogabb lehet egy másik kapcsolatban.
A gyerek nem összetartó erő, ha nem egymásnak vannak rendelve. Le lehet élni egy életet a gyerek végett boldogtalanul is csak elkezdi a lélek megbetegíteni a testet. Hol volt, hol nem volt egy férfi és egy nő . Réges régen 4 évig tartó kapcsolatuk volt. A férfi úgy határozott, hogy egy nálánál jóval fiatalabb nő kedvéért elhagyja a nőt. Született is gyerekük. Majd a házasságuk tönkrement és elváltak. A férfi 20 év után újra megkereste a nőt, aki ugyancsak elvált. Boldogok is voltak 3 évig. Majd a férfi ismét úgy határozott egyik napról a másikra, hogy boldogabb lesz talán a gyermeke anyjával újra. És a mese most egy kicsit az élet forgatókönyv írójánál megrekedt.

sárgatulipánok 2016.05.31. 13:08:41

A z élet befejezte a forgatókönyvet részemről.